Ma 2017. július 26., szerda, Anna és Anikó napja van. Holnap Olga és Liliána napja lesz.

Nemzeti Casino - „A tisztességes élvezetek gyűlhelye”

Olvasóink értékelése:  / 4
ElégtelenKitűnő 

186 éve nyitotta meg kapuit a Nemzeti Casino, amelyet Széchenyi István alapított 1827-ben. Először Pesti Casino, majd 1830 után Nemzeti Casino néven működött. Az előkelő nemesség és értelmiség, illetve a pesti polgárság legbefolyásosabb személyei körében sikeres vállalkozás azonban Bécs szemében igazi szálka volt, mint a liberalizmus és a magyarság központja.

Amikor 1827. június 10-én a pesti Dorottya utcai Vogel-házban az alapítók összegyűltek, Széchenyi így nyilatkozott: „a londoni, párizsi, prágai s több kaszinók példáján, a mi Hazánkban is legyen egy olyan megkülönböztetettebb díszes összegyülekező hely, melyen főbb és előkelőbb s jobb nevelésűek, eszes, értelmes férfiak a társasági rendek mindenik osztályából egymással vagy barátságos beszélgetés végett találkozzanak, vagy többféle politikai újságokat, s hasznos gazdasági, tudományos, művészi hónapos írásokat olvassanak.” Nem egy zártkörű társaság megalapításán fáradozott, azt szerette volna, hogy az arisztokrácia ne csupán egymással érintkezzen, de a más osztályokból származó értelmiséggel is, s így a nemzet számára hasznos eszmecsere alakulhatna ki. Emellett a kaszinó nyelvünk terjesztésére is alkalmas fórum, itt a magyar volt a „hivatalos nyelv”. E téren az arisztokráciának sok pótolnivalója akadt.

Az alapításkor feltehetően az exkluzív angol klubok példája, mindenekelőtt a bécsi Jockey Club lebeghetett Széchenyi szeme előtt, de demokratikusabb felfogással és kiadásban. Széchenyi állandó igazgatóként tevékenykedett, s folyamatos tagtoborzása révén a létszám folyamatosan emelkedett, a század végén 750 fő körül állandósult. Az idők során oly előkelő tiszteletbeli tagokat is megnyert a kaszinónak, mint a walesi herceg vagy Rudolf, osztrák-magyar trónörökös. Ismeretes, Wesselényi Kossuthot is tagként ajánlotta, de Széchenyi féltette tőle a kaszinót, ezért személyesen bírta rá a későbbi államférfit, vonassa vissza az indítványt.

Az arisztokrácia többsége a teleket Bécsben, a nyarakat külföldön és vidéki birtokain töltötte, ezért, hogy Pesten tartózkodjanak, megfelelő színvonalú időtöltésükről kellett gondoskodni. A kaszinó számos magyar és külföldi újságot, folyóiratot járatott, önálló könyvtárral rendelkezett, melynek alapját maga Széchenyi vetette meg, s ahol a korszak legjelentősebb hazai és külföldi alkotásai voltak hozzáférhetők. A könyvtár is gyorsan gyarapodott, a kezdeti 300 példányszám hét év elteltével már 3 ezer volt. A politizálás, a társas felolvasások mellett a jelenlévők számára kitűnő kikapcsolódási, szórakozási lehetőséget kínált az intézmény több játékterme, a gyakran rendezett táncmulatságok, zenei estek, borkóstolók és a vendéglő. A nagyközönség, a sajtó kizárása fontos politikai találkozókat, tárgyalásokat tett lehetővé. Az újságokban megjelenő fényképes közléseken is csupán a személyzet volt látható. A pesti kaszinó létrejöttét követően a fővárosban és más vidéki városokban is alakultak kaszinók, társalgóegyletek, olvasótársaságok.

A kaszinó elit és zárt jellege miatt a korai sajtó kedvelt témája lett. Bár az arisztokrata tagok számarányáról azóta több eltérő vélemény látott napvilágot, az bizonyos, a Nemzeti Casino tudhatta magának a legtöbb előkelő tagot. Mindenesetre az elit belső hierarchiáját leginkább az évente kinyomtatott tagnévsor mutatta. Eszerint a kaszinó legexkluzívabb csoportja, a mintegy hatvan személyt számláló Magyar Lovaregylet, az ún. „aranypatkósok” volt. Azzal minden korai vélemény egyetértett, a „mágnáskaszinóba” nehéz volt bejutni. A hivatalos tagfelvétel feltételei szerint azonban tag lehet minden tisztességes, művelt magaviseletű, feddhetetlen jellemű, nagykorú férfi, ha a szükséges szavazattöbbséggel felvételt nyer. Politikai pártszínezet és osztálykülönbség mérvadó nem lehetett. Szabályok rögzítették a tagfelvétel módját is. Egy tag az igazgatósághoz benyújtott írásos ajánlása után a jelölt nevét kifüggesztették. Amennyiben nem merült fel ellene kifogás, kétharmados többséggel megválaszthatóvá vált. A felvételi és kizárási procedúra golyóvetés útján történt: a szavazók egyenként helyezték el csontgolyóikat az igent vagy a nemet jelentő ládába. Innen származik a „kigolyózás” szavunk.

Az intézmény kezdetben elhelyezkedési gondokkal küzdött. Többszöri kényszerű költözések után csak 1959-ben foglalhatta el végleg szállását, az akkori IV. kerületben, a belvárosban található Cziráky-palotát, mely azonban csak 1871-től vált a kaszinó tulajdonává. A kétemeletes székház két bejárata a Kossuth Lajos utca 5. és Szép utca 2. számot viselte, ez utóbbi kapun keresztül az ottani földszinti helyiségekben nem tagok is tartózkodhattak.

 

NEMbulvár – Károly Ágnes