Ma 2017. szeptember 22., péntek, Móric napja van. Holnap Tekla és Líviusz napja lesz.

Kisfaludi Strobl Zsigmond

Olvasóink értékelése:  / 1
ElégtelenKitűnő 

Százhuszonkilenc éve, 1884. július 1-jén született Kisfaludi Strobl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész, a gellérthegyi Szabadság-szobor alkotója.

    A Zala megyei Alsórajkon született, apja tanító, anyja parasztlány volt. A budapesti iparművészeti iskolában, majd Zala megye Deák-ösztöndíjasaként Bécsben tanult, nyaranta Stróbl Alajos és Telcs Ede műtermében dolgozott. Első köztéri feladatát 1913-ban kapta, de Horváth Mihályt ábrázoló szobrát csak 1934-ben állították fel Szentesen. Az 1918-as polgári forradalom őt is magával ragadta, 1919-ben a Képzőművészeti Tanács Jóléti Bizottságának tagja volt, ennek dacára vezető szobrász lett a Horthy-korszakban. Egy sor első világháborús hősi emlékművet készített, az ő műve volt a Szabadság-téri irredenta együttes Észak alakja.
    1921-től tanított a képzőművészeti főiskolán, 1925-től 1960-ig rendes tanárként. A húszas-harmincas években többször járt Amerikában és Angliában, s számos ismert személyiséget mintázott meg, köztük G. B. Shaw-t, Chamberlaint, a királyi családot és az arisztokrácia tagjait. Itthon művészportrékat készített, majd 1938-ban megnyerte a Madách-szoborpályázatot, s őt bízták meg a Horthy István-emlékmű tervezésével is, de egyik sem valósult meg.
    Pályája a második világháború után sem tört meg, Vorosilov marsall a Műjégpálya előtt álló Íjász hatására őt bízta meg a gellérthegyi emlékmű megalkotásával. Az elterjedt, de alaptalan hiedelem szerint a szobrász a Horthy István emlékművet "pofozta át" a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva. Annyi azonban igaz, hogy a politikai változások között ügyesen manőverező művész egyes motívumokat átemelt régebbi alkotásaiból, a győzelmet szimbolizáló baloldali mellékalak egy 1928-as nyíregyházi huszáremlékmű mása - igaz az atléta ott a bolsevizmus sárkányát tiporta el. A 13 méteres Géniusz, vagy Szabadság-szobor - bár 1956-ban és 1992-ben is le akarták bontani - máig a főváros szimbóluma maradt.

    Kisfaludi Stróbl 1950-ben részt vett a Sztálin-szobor pályázatán, s őt bízták meg a Kossuth-emlékmű főalakja és a Millenniumi Emlékmű Kossuth- és Rákóczi-alakjának megalkotásával. Készített Lenin-szobrot Szombathely és Kecskemét részére, Egerben Végvári harcok című szoborcsoportját állították fel, elkészítette Kodály, Szakasits, Izsó Miklós, Csajkovszkij mellszobrát. (Az előző rendszerhez kötődő szobraiból az 1990-es években jó néhány szoborparkba került.) 91 évesen, 1975. augusztus 14-én halt meg, művészi hagyatéka Zalaegerszegre került, a Göcsej Múzeumba, szülőháza ma emlékmúzeum.
    Sikereinek titka apolitikus megközelítése volt, munkásságát mindig a megrendelők elvárásaihoz igazította. Nem volt nagy újító, eszményeit régi korok öröknek vélt esztétikája alapján alakította ki. 1930-ban Corvin-koszorút, 1950-ben és 1953-ban Kossuth-díjat, 1952-ben kiváló művészi címet kapott, ezek mellett számtalan elismerésben és kitüntetésben volt része.
(Fábri Ferenc)



NEMbulvár - MTI